Székesfehérvári cégek – Fehérvári Cégkereső

Székesfehérvár a Királyok városa

Székesfehérvár Fejér megye székhelye, Magyarország egyik legrégebbi történelmi múltjával rendelkező városa, hajdani királyok koronázási és temetkezési helye. A város fekvése igen kedvező, az ország középső részén, Budapest és a Balaton között félúton helyezkedik el.

Történet

Székesfehérvár terüle már az i.e. 5. évezredben lakott volt. A római korban fontos kereskedelmi útvonal csomópontja volt, és a mai napig a Dunántúl legnagyobb vasúti és közlekedési gócpontja. Géza fejedelem 972-ben alapította a várost a Sárvíz mocsaraiból és a Gaja – patakból kiemelkedő négy szigeten. Ezek egyike a mai belváros területe. Székesfehérvár középkori latin neve: Alba Regia volt. István király jóvoltából lett Székesfehérvár város, és a királyság központja. Uralkodása alatt bazilikát építtetett, ami soha nem lett székesegyház, mert nem alapított a városban püspökséget. Évente kétszer Fehérvár adott otthont a törvénykezési napoknak. 1526-ig 43 királyt koronáztak meg és 15 királyt temettek el a városban. A középkorban a település jelentős fejlődésnek indult, és elővárosaiba kézművesek, szerzetesek és kereskedők telepedtek le. II. András 1222-ben itt adta ki az Aranybullát, ami a nemesek jogait és a király kötelezettségeit tartalmazta. Az Aranybulla a magyar alkotmány alapja volt 1848-ig.

1242-ben a tatárok támadásától a hirtelen hóolvadás mentette meg a várost. A középkorban Székesfehérvár virágzott, amit számtalan lenyomat és metszett örökített meg. Buda 1541-ben török kézre került, és Fehérvár is hasonló sorsra jutott 1543-ban. 1688-ig tartott Székesfehérvár török megszállása, ami idő alatt a városi élet ellehetetlenedett, a lakosság nagy része elmenekült, az épületek rommá váltak. A 18. században Székesfehérvár újra virágzásnak indult, a magyar és szerb lakosok közé németek és morvák költöztek, valamint 1703-ban szabad királyi város rangot kapott. A Habsburgok Pozsonyba tették át a törvénykezési napokat, és Bécs lett a királyi székhely. A század közepén barokk épületek, paloták és templomok épültek. Mária Terézia 1777-ben püspökséget hozott létre a városban. Az 1848-as szabadságharchoz a fehérvári fiatalság is csatlakozott. A forradalom és a szabadságharc leverése után Székesfehérvár agrárváros lett, és Budapest elnyomása mellett csak kis mértékben iparosodott. A trianoni békeszerződés után több nagyüzem létesült a környéken. A II világháború után erőltetett iparosodás indult.

Látnivalók Székesfehérváron

Romkert: A Szűz Mária királyi prépostsági templom maradványait őrzi a romterület, ami a középkori Magyarország legjelentősebb temploma volt. Szent István királyt itt temették el, és 1038-1543 között minden magyar királyt itt koronáztak meg. A város szívében található a Romkert, ami a múlt jelentőségeit őrzi.

Országalma: Székesfehérvár központjában található az Országalma formájú márvány díszkút, amit három kőoroszlán tart. A szobor a történelmi múlt jelentőségét szimbolizálja. Az Országalmán fontos latin felirat olvasható: “Liberates Civitatis Albensis A S. Rege Stephano Concessae”, vagyis Szent István adományozta Fehérvár szabadságjogait.

Püspöki Palota: Az ország egyik legszebb copf stílusú épülete, ami a Nagyboldogasszony-bazilika romjaiból épült. Könyvtára igen jelentős, mintegy 40.000 kötetből álló gyűjteménye középkori kódexekből és ősnyomtatványokból áll.

Szent István Bazilika: A törökök 1543-ban foglaltál el a várost, ekkor a lakosság a bazilikát erődnek használta. A törökök feldúlták Fehérvárt, a bazilikát kifosztották, harangjait beolvasztották, keresztjét leszedték és lőporraktárnak alakították ki. 1688-ban, miután a törököket kiűzték, a düledező város romjai fölött szinte csak a bazilika falai álltak. 1758-1798 között barokk stílusban újjáépítették az épületet. A bazilika belsejét szent István királyról szóló legendák freskói díszítik.

Szent Anna kápolna: Fehérvár egyetlen épségben maradt középkori épülete, a gótikus stílusú Szent Anna kápolna. Az egyhajós templom déli oldalán három magas ablak, főhomlokzatát egy rózsaablak díszíti.

Bory – vár: Bory Jenő álmodta meg a várat, ami különleges épületcsoportból áll, és különböző művészek alkotásai díszítik. Építése 1923-ban kezdődött, és mintegy 40 évig tartott. A csodás épületegyüttes kedvelt turisztikai látványosság. Ma múzeumként funkcionál.

Hiemer – ház: A 18. század második felében épült, barokk-rokokó stílusú épület, Fehérvár egyik legszebb műemlékháza.

Órajáték: Az órajáték a magyar történelem neves személyiségeit vonultatja fel. Mindennap délelőtt 10 órakor (nyáron 9 órakor) jelennek meg először a királyi figurák. Délben a haranggal egy időben csendül fel az óra zenéje, és utána kétóránként ismét hallható az Órajáték.

Csitáry – víz: A 170 méter mélyről feltörő ásványvizet lehetséges termálvízlelőhely után kutatva fedezték fel. A székesfehérvári lakosok körében igen népszerű, több százan fogyasszák nap mint nap a „savanyúvizet”.